Hírfal - korabeli MTI tudósítások Balassagyarmatról

  • Honvédkollégiumok országos kulturális szemléje
  • Rendőrkézen a bombariadóval ijesztgetők
  • Telefonhálózat fejlesztés Nógrádban
  • Helyreállítják a balassagyarmati kórház kápolnáját
  • Ösztöndíjak a nemzetiségi nyelven tanuló diákoknak
  • Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes Balassagyarmaton
  • Tiltakozunk a nyugdíjkorhatár emelése ellen
  • Megalakult az MSZMP első Nógrád megyei reformköre
  • Bonyodalmak az angol nyelvi érettségi körül - elnézték a dátumot
  • Nyílt levél Németh Miklós miniszterelnöknek
  • Balassagyarmat csatlakozik
  • A vezetésnek meg kell újulnia - a salgótarjáni reformkör állásfoglalása
  • Nitráteltávolítás baktériumokkal
  • Az SZDSZ balassagyarmati csoportjának nyílt levele Németh Miklóshoz
  • Művelődési központot avattak Balassagyarmaton
  • Miért késik a gazdasági csomagterv - Képviselőcsoport ülés Balassagyarmaton
  • Az MSZMP salgótarjáni reformkörének állásfoglalása
  • Az ellenzék fogjon össze a választási győzelemért - SZDSZ programismertető nagygyűlés Balassagyarmaton
  • A Független Kisgazdapárt Nógrád Megyei Választmányának állásfoglalása
  • A HNF Nógrád megyei elnökségének közleménye
  • Országos csúcs női gyaloglásban
  • Az MSZMP Nógrád megyei pártértekezlete Salgótarjánban

Honvédkollégiumok országos kulturális szemléje

1989. február 24., péntek
A balassagyarmati Bottyán János
Honvéd Kollégiumban pénteken megkezdődött a magyar honvéd
kollégiumok 10. kulturális szemléje. Az ország tíz katonai
kollégiumának mintegy ötszáz növendéke vesz részt az eseményen:
vers- és prózamondásban, színjátszásban mérik össze tudásukat,
indultak komolyzenei kamaraegyüttesek, népi zenekarok, popegyüttesek
és szólisták. A szemlére benevezett legjobb kerámiákból,
festményekből, grafikákból, iparművészeti tárgyakból a kollégium
dísztermének előcsarnokában kiállítást rendeztek. A szemle díjait
vasárnap adják át, s ugyanakkor tartják meg a gálaműsort.


Rendőrkézen a bombariadóval ijesztgetők

1989. március 17., péntek 20:32
A Balassagyarmati Fémipari Vállalathoz csütörtökön reggel fél
nyolckor telefonált egy férfi, és közölte: bomba fog robbanni agyárban. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság haladéktalanul megindította a vizsgálatot, de bombát nem találtak. Egyidejűleg széles körű nyomozás kezdődött a telefonáló személyének felderítésére, ami már pénteken sikert hozott: elfogták P. István tizenhét éves ipari tanulót, aki beismerte: ő telefonált azért,,,hogy aznap ne kelljen dolgozni,,. A rendőrség eljárást indított ellene.



Telefonhálózat fejlesztés Nógrádban

1989. március 29., szerda
Felgyorsult a telefonhálózat fejlesztése Balassagyarmaton és Salgótarjánban.Balassagyarmaton megkezdték egy crossbar-rendszerű telefonközpont épületének kivitelezését. Még az idén el kell készülnie, a szerelést pedig 1991-ben fejezik be. A létesítményt eredetileg háromezer állomásosra tervezték, de szó van arról, hogy 1992-ig megkétszerezik a teljesítményét.A jelenleg 6000-es kapacitású salgótarjáni crossbar-állomás 1989 végéig kétezer állomással bővül, s teljesítményét 1990-92-ben újabb négyezer állomással növelik. Egyidejűleg kis crossbar-központokat telepítenek Szécsénybe, Mátraterenyére, Karancslapújtőre, Mátramindszentre és Kishartyánba, s valamennyit a salgótarjáni főállomáshoz csatlakoztatják.


Helyreállítják a balassagyarmati kórház kápolnáját

1989. április 13., csütörtök
Megkezdték a balassagyarmati városi kórház kápolnájának helyreállítását. A helyi tanács hetvenmillió forintot szavazott meg erre a célra. Gondoskodtak arról is, hogy a betegeknek a munka befejeződéséig is módja legyen vallásuk gyakorlásra: addig az intézmény könyvtárában tartanak minden vasárnap római katolikus misét, illetve evangélikus és református istentiszteletet.


Ösztöndíjak a nemzetiségi nyelven tanuló diákoknak

1989. április 27., csütörtök
Megteremtik a lehetőséget annak, hogy a szlovák és német nemzetiségi fiatalok a salgótarjáni és a balassagyarmati gimnáziumokban is tanulhassák anyanyelvüket. A Nógrád megyei Tanács végrehajtó bizottságának erre vonatkozó határozata a művelődési osztály kötelességévé tette, hogy alapítson ösztöndíjat a nemzetiségi nyelvet eredményesen tanuló középiskolások támogatására, felkérte a megyében működő kereskedelmi, vendéglátó és idegenforgalmi vállalatokat, valamint fogyasztási szövetkezeteket hasonló ösztöndíj alapítására.

Nógrádban 23 szlovák és 2 német nemzetiségi községet tartanak
nyilván, a nemzetiségi lakosság létszáma eléri a 20 ezret. Ma már
16 nemzetiségi óvodában, 20 általános iskolában és 2 középiskolában
van lehetőség a nemzetiségi nyelv ápolására. Sajnos, a jól képzett
nyelvtanárok hiánya akadályozza a nemzetiségi oktatás bővítését,
színvonalának emelését.

A jelenlegi helyzetben a nemzetiségi nyelvoktatásban részesülő
gyermekek nagy többsége - a 16 nemzetiségi nyelven oktató ovoda
kivételével - választott nyelvként tanulja a szlovákot és a németet.
Az a fiatal, aki anyanyelve iránt mélyebben érdeklődik, és hivatását
is úgy választotta meg, hogy erre szüksége van, más megyékben működő
nemzetiségi középiskolában, illetve főiskolán folytatja tanulmányait.
Ezen a helyzeten kiván változtatni a testület a szlovák és német
nyelvoktatás serkentésével és ösztöndíj-kezdeményezésével.



Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes Balassagyarmaton

1989. május 1.
A balassagyarmati Bottyán János honvédkollégium dísztermében
megtartott gyűlésen Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes mondott
beszédet, aki a többi között megerősítette: ma már nagy
bizonyossággal megállapítható, hogy a szocializmus eddig használt -
sztálinista - modellje javítgatások után sem hatékony. E rendszer
válsága először 1956-ban, alig tíz évvel a második világháború után,
népfelkelésben robbant ki; az 1956-ot követő évtizedekben csak a
mezőgazdaságban történt lényeges változás, egyéb gazdasági
szférákban háttérbe szorultak az újító törekvések. A majdan ismét
föléledt reformszellem hozta meg az új mechanizmust, ám ez felemás
maradt, mert nem egészült ki a politikai intézményrendszer
reformjával. A folyamat rövid idő alatt megtört, amihez a vezetés
megosztottsága mellett valószínűleg hozzájárult 1968 tragikus
eseménye, a prágai tavasz elfojtása is.

Medgyessy Péter ezután rámutatott, ma az ország ismét válságot
él át, a politikai intézményrendszer és a gazdaság megreformálásának
lehetőségei mégis kedvezőnek ítélhetők. A kormány a jövő hónapban
nyilvánosságra hozza új társadalmi-gazdasági program nyilatkozatát
és azt az Országgyűlés elé terjeszti. E program legfontosabb
alapvonásai: a pártbürokrácia és az állami bürokrácia kizárása,
illetve leépítése, a politikai, gazdasági önrendelkezés teljes körű
megteremtése, törvénnyel is alátámasztva, gazdasági lépésekkel
megalapozva. A sikerhez elengedhetetlen a szabadság kiterjesztése az
egyén, a vállalkozó és a vállalat számára.



Tiltakozunk a nyugdíjkorhatár emelése ellen

1989. május 12., péntek
Napjainkban egymás után látnak napvilágot részletek a most készülő új kormányprogramból. Ennek egyik eleme - amire Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes balassagyarmati május 1-i beszédében is utalt - a nyugdíjkorhatár emelése.

Tiltakozunk ellene
1. Ma Magyarországon a férfilakosság átlagéletkora 65,7 év, s a
nyugdíjkorhatár emelésével mind kevesebbek ,,kiváltsága,, lesz a
nyugdíj. Az egy egész életen át fizetett nyugdíjjárulék így az
államnak nyújtott, soha vissza nem térített kölcsönné vagy pótadóvá
válik.

2. A fiatalok számára is elfogadhatatlan lenne ez a döntés.
Gazdaságunk sok helyütt foglalkoztatási gondokkal küzd, mind
erősebben jelentkezik az ifjúsági munkanélküliség, napi problémává
válik az iskolából kikerült, elhelyezkedni nem tudó fiatalok ügye,
akik ráadásul - a hivatalos értelmezés szerint - nem munkanélküliek,
így munkanélküli segélyre nem jogosultak. Felemelve a
nyugdíjkorhatárt, fiatalok ezrei számára válna elérhetetlenné az
első munkahely megszerzése, a munkához való jog csupán deklaráció
lenne.

Ma népgazdaságunkra súlyos teherként nehezedik a
termékszerkezet-váltás, az eddigi veszteségesen termelő üzemekből
felszabaduló munkaerő elhelyezése, lekötése, átképzése. Jelenleg
éppen fordított módon kellene megközelíteni a nyugdíjkorhatár
kérdését: a felszabaduló munkaerő átképzésének a kapcsán azt kellene
fontolóra venni - és számításokkal alátámasztani-, hogy mikor
érdemes még az átképzésbe pénzt, energiát fektetni és mikor
célszerűbb a tisztes nyugdíjazás korengedménnyel.

Egy jól működő gazdaságban, folyamatosan bővülő árutermelésben
van létjogosultsága a nyugdíjkorhatár emelésének. Magyarországon még
nem tartunk itt.

Felhívunk mindenkit: szervezeteket, csoportokat, egyéneket, akik
nem értenek egyet a nyugdíjkorhatár emelésével, fejezzék ki
tiltakozásukat ellene.

KISZ Balassagyarmat Városi Bizottsága
a DEMISZ Nógrád megyei tagszervezete




Megalakult az MSZMP első Nógrád megyei reformköre

1989. május 16., kedd
Az MSZMP Balassagyarmati Városi Bizottságán megalakult a párt első Nógrád megyei reformköre. Forgó Imre, a pártbizottság első titkára elmondta, hogy a kör létrehozásának célja a reformgondolatok összegyűjtése, feldolgozása, felerősítése, valóra váltása. Arra kell törekedni, mondta, hogy az MSZMP valódi reformpárttá váljon. Az alakuló ülésen felszólalók rámutattak, hogy a reformok Nógrádban késésben vannak. Forgács Ákos munkásőr-parancsnok keserűen vallotta: a városi küldöttértekezleten gyávaságból nem követelték a megyei pártértekezletet, mert a díszelnökségben ott ült ,,a helyi hatalom képviselője,,.

A megyei pártértekezlet összehívását egyébként valamennyi
felszólaló sürgette. Mi mindenről lekésünk - mondották -, hiszen
úgyszólván már csak Nógrád megyében nem hívták össze valamennyi
alapszervezet képviselőinek szabad, demokratikus tanácskozását,
amely teljes kompetenciával személyi kérdésekben is dönthetne.


Bonyodalmak az angol nyelvi érettségi körül - elnézték a dátumot

1989. május 19., péntek
Bonyodalmakat okozott a balassagyarmati Szántó Kovács János Gimnázium vezetőinek
felületessége a Nógrád megyei középiskolák angol nyelvi érettségi
vizsgájának lebonyolításában. Az érettségi dátumát péntekben jelölte
meg a Művelődési Minisztérium, a Szántó Kovácsban azonban
csütörtökön tették le az írásbelit, mert az iskola vezetői
elmulasztották ellenőrizni a dátumot. A megyei tanács művelődési
osztálya a minisztériumhoz fordult, mi legyen a teendő. Mivel semmi
jel nem mutatott arra, hogy a ,,határidő előtti,, vizsga híre
szárnyra kapott volna, a minisztérium engedélyezte az angol
érettségi pénteki megtartását a megye többi középiskolájában, a
megyei tanács művelődésügyi osztályának fokozott ellenőrzése
mellett. A vizsgák 11 óráig rendben lezajlottak. A balassagyarmati
Szántó Kovács János Gimnázium vezetőit felületességükért
felelősségre vonják.




Nyílt levél Németh Miklós miniszterelnöknek

1989. június 1., csütörtök

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A Magyar Nemzet 1989. április 27-i száma közölte azon személyek
névsorát, akiket Ön, az 1945-1962 közötti koncepciós büntetőügyek
felülvizsgálatára létrehozott bizottságba, kinevezett.

Alulírottak őszinte örömmel üdvözöljük a kormány döntését, mely
népünk önismeretét erősíti, igazságérzetét elégíti ki, növeli a
bizalom légkörét, fontos és elkerülhetetlen lépcsőfoka nemzetünk
megújulásának, az óhajtott közmegegyezésnek.

A kormány elnöke történelmi felelősséget vállal és kell, hogy
vállaljon e bizottság tevékenységéért. Ennek tudatában meglepődve
olvastuk a bizottság történész tagjai között dr. Szomszéd Imre
nevét.

Dr. Szomszéd Imre tevékenysége többrétűen kapcsolódik
városunkhoz. Mint a balassagyarmati határőrkerület politikai
osztályának parancsnoka, az 1950-es évek második felétől több
történeti igényű művében foglalkozott városunk 1945 utáni
eseményeivel. Munkái - véleményünk szerint - olyan történészi
eszközökről, módszerekről, s főként szemléletről tanúskodnak,
amelyeket egy letűnőben lévő hatalmi rendszer várt el az őt
mindenkor és mindenben legitimáló történészektől, s amelyeket ma
mind a közvélemény, mind pedig a történészek döntő többsége elítélő
jelzőkkel illet.

Városunk történetéről alkotott képe, az események, tények
elfogult, koncepciózus összeszerkesztése és elhallgatása, a
közeljövőben éppen általa rehabilitálandó áldozatokra tett
minősítései, értékelései arról győztek meg minket, hogy dr. Szomszéd
Imre személye nem nyújthat garanciát a rehabilitációs folyamat
következetességére, teljességére.

Tisztelettel kérjük miniszterelnök urat, hogy érveinket és
véleményünket figyelembe véve dr. Szomszéd Imre bizottsági tagságát
szüntesse meg.

Kívánatosnak tartjuk továbbá a bizottság működésének társadalmi
ellenőrizhetőségét, a rehabilitációs folyamat lehető legteljesebb
nyíltságát.

Tisztelettel:

22 balassagyarmati polgár és
15 balassagyarmati MDF tag


Balassagyarmat csatlakozik

1989. június 4., vasárnap
A balassagyarmati MSZMP reformkör
ülése állást foglalt az MSZMP reformköreinek szándékai, törekvései
mellett. Nógrád megye még ma is lassan mozdul a reformok radikális
megvalósításában. Nem megfelelő a nyilvánosság, a közéletet régi,
lejáratott reflexek, bátortalan megújulási vágy, emellett félelem és
közöny együttesen jellemzik. A párttagság egy része hallgat, sokan
kivárnak... - szól a reformkör állásfoglalása.

Válságban vagyunk, a sztálinista rendszer jutott csődbe; céljait
demokrácia és a nemzet nélkül akarta megvalósítani. Ez a rendszer
működésképtelen. A balassagyarmati reformkör elveti a sztálinista
rendszert, a pártállam struktúrát, amelyben az engedelmesség, az
alattvalói szemlélet és magatartás érvényesült, s amely leértékelte
a tudást és a szakértelmet.

A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős.
A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást
akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok
útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása
keretében. A pluralista állam és társadalom kialakulhat, ha az MSZMP
megtalálja a helyét a többpártrendszerű demokráciában, ha szakít a
bürokratikus centralizmussal és a fetisizált egységfelfogással, ha
hiteles vezetőkkel és népi, nemzeti programmal képes integrálni a
magyar társadalom tagjainak legfontosabb érdekeit.

A balassagyarmati reformkör ezért a maga részéről követeli
megyei pártértekezlet megtartását, reális, mozgósító politikai
program kialakítását, az MSZMP megyei testületeinek, vezetésének
megújítását. A reformkör igazi nyilvánosságot sürget; követeli a
megyei pártlap, a Nógrád reformérzékenységét, politikai
nyitottságát, meggyőző politizálását. A balassagyarmati reformkör
támogatja az elmúlt negyven év - benne 1956 - tényszerű feltárását.
Hidat szeretnénk alkotni - mondották - mindazokkal, akik érdekeltek
a jelenlegi társadalmi-gazdasági modell megváltoztatásában.
Nyitottak vagyunk - hangoztatták - a párbeszédre, a koalíció
kialakítására.




A vezetésnek meg kell újulnia - a salgótarjáni reformkör állásfoglalása

1989. június 8., csütörtök
Balassagyarmat után Salgótarjánban
is megalakult az MSZMP reformköre, amely az alábbiakban foglalt
állást az aktuális politikai kérdésekről és tennivalókról.

Az országosan elterjedő és izmosodó reformfolyamatok megakadtak
a megyehatáron, ezért különösen súlyos politikai hibának tartjuk,
hogy nem került sor salgótarjáni városi, illetve megyei
pártértekezlet megtartására. A reformfolyamatok Nógrád megyei
felgyorsítása, a pártvezetés felfrissítése érdekében szükségesnek
látjuk, hogy alulról építkezve, demokratikusan választott küldöttek
részvételével mielőbb sor kerüljön a salgótarjáni, illetve Nógrád
megyei pártértekezletre.

Üdvözöljük a Salgótarjáni Városi Pártbizottság kezdeményezését,
amelyben kifejezi,hogy a párttagságot érintő fő kérdésekben előzetes
véleményt kér a reformkörtől.

A salgótarjáni reformkör kinyilvánítja, hogy támogatja Németh
Miklós miniszterelnök és kormánya törekvéseit, erőfeszítéseit a
reform folytatása és kiterjesztése érdekében.

Az MSZMP salgótarjáni reformköre helyesnek tartaná, ha a párt
képviseltetné magát Nagy Imre és sorstársai temetésén. Az MSZMP
salgótarjáni reformköre a maga részéről jelen lesz a
gyászszertartáson, s elhelyezi a kegyelet virágait.

A reformkör igényli, hogy az illetékesek sürgősen hozzák
nyilvánosságra az 1956. december 8-i salgótarjáni tragikus sortűz
során életüket vesztettek nevét, életkorát és foglalkozását.

A reformkör kifejezi készségét a megyében működő más
reformkörökkel, alternatív szervezetekkel, állami és
tömegszervezetekkel párbeszéd folytatására, az együttműködésre.
Rendezvényei nyitottak.

Az MSZMP salgótarjáni reformkörének
ideiglenes vezetősége


Nitráteltávolítás baktériumokkal

1989. augusztus 4., péntek
Újszerű megoldással kísérleteznek a szakemberek a balassagyarmati vízműnél. A laboratóriumi és félüzemi próbák után már üzemi méretekben próbálják ki az egyik, percenként kétszáz liter teljesítményű kútnál a biológiai - baktériumok segítségével történő - nitráteltávolítást. A kút vizének literenkénti 80-100 milligramm nitrát tartalmát már az első kísérleteknél 10-15 százalékkal csökkentették, majd az eljárás fokozatos fejlesztésével 40 százalékos nitrátcsökkenést értek el. A kutatók célja, hogy mintegy 70 százalékkal csökkentsék a nitráttartalmat úgy, hogy - kedvezőtlen hatásként - kis mennyiségű nitrit se keletkezzen.

Az eljárás alapelve régóta ismert. Ám sok kísérlet után sikerült
csak a kutatóknak megtalálniuk az emberi egészségre teljesen
ártalmatlan nitrátfeldolgozó baktériumokat, majd pedig meghatározni,
miként juttathatók a kút köré a talajba ezek a szorgalmas
,,munkások,,. A folyamatos és gyors nitrátfeldolgozáshoz szükséges
kiegészítő anyagok, körülmények pontosítása is feladatuk volt. Az
eddigi kísérletek biztató eredményt hoztak. A Vízgazdálkodási
Tudományos Kutató Intézet olyan technológiát kíván kialakítani,
amely az egész ország területén alkalmazható majd a magas
nitráttartalom csökkentésére.

Erre nagy szükség van, hiszen az utóbbi években már túlzott
nitráttartalmat mértek több megyében a vízműkutaknál, sőt megjelent
ez az anyag a karsztvizekben is. Így már nemcsak a házi és a
közkutak használhatatlanok ivóvíz-szolgáltatásra az ország
számottevő részén, de a megfelelő vezetékes vizet is csak új kutak
fúrásával, az alacsony és a magasabb nitráttartalmú vizek
keverésével, vagy valamilyen nitráteltávolító eljárással
biztosíthatják sok helyen. Évente több százmillió forintba kerül a
tartályos, illetve zacskós víz kiszállítása azokra a településekre,
ahol másként nem juthatna hozzá megfelelő ivóvízhez a lakosság.


Az SZDSZ balassagyarmati csoportjának nyílt levele Németh Miklóshoz

1989. augusztus 21., hétfő

Tisztelt Miniszterelnök Úr !

1989. május 30-i keltezéssel 22 balassagyarmati polgár és az MDF
15 tagja nyílt levélben tiltakozott Önnél az ellen, hogy az
1945-1962 közötti koncepciós büntetőügyek felülvizsgálatára
létrehozott bizottságba történész szakértőként kinevezték dr.
Szomszéd Imrét.

Idézünk levelünkből: ,,dr. Szomszéd Imre személye többrétűen
kapcsolódik városunkhoz. Mint a balassagyarmati határőrkerület
politikai osztályának parancsnoka, az 1950-es évek második felétől
több, történeti igényű művében foglalkozott városunk 1945 utáni
eseményeivel. Munkái - véleményünk szerint - olyan történészi
eszközökről, módszerekről, s főként szemléletről tanúskodnak,
amelyeket egy letűnőben lévő hatalmi rendszer várt el az őt
mindenkor és mindenben legitimáló történészektől, s amelyeket ma
mind a közvélemény, mind pedig a történészek döntő többsége elítélő
jelzőkkel illet.

Városunk történetéről alkotott képe, az események, tények
elfogult, koncepciózus összeszerkesztése és elhallgatása, a
közeljövőben éppen általa rehabilitálandó áldozatokra tett
minősítései, értékelései arról győztek meg minket, hogy dr. Szomszéd
Imre személye nem nyújthat garanciát a rehabilitációs folyamat
következetességére, teljességére.

Tisztelettel kérjük Miniszterelnök Urat, hogy érveinket és
véleményünket figyelembe véve, dr. Szomszéd Imre bizottsági tagságát
szüntesse meg.
Kívánatosnak tartjuk továbbá a bizottság működésének társadalmi
ellenőrizhetőségét, a rehabilitációs folyamat lehető legteljesebb
nyíltságát,,.

A Szabad Demokraták Szövetségének balassagyarmati csoportja
ezúton csatlakozik a petíció aláíróihoz.
Ugyanakkor sajnálatosnak és méltatlannak tartjuk azon tényt,
hogy a válasszal Ön, mindezideig adósa maradt a levél aláíróinak. A
kormány elnöke - véleményünk szerint - nem feledkezhet meg a
társadalommal, annak csoportjaival és képviselőivel folytatott
párbeszédről. Csak vélemények és érvek cseréje, vitája, a kérdésekre
fogalmazott feleletek szőhetik újjá társadalmunk kohéziójának
meglazult szövetét. Ebben a szellemben és reményben várjuk válaszát.

Levelünket nyilvánosságra hozzuk.

Balassagyarmat, 1989. augusztus 17.

Tisztelettel:
a Szabad Demokraták Szövetségének
balassagyarmati csoportja


Művelődési központot avattak Balassagyarmaton

1989. augusztus 25., péntek
Új oktatási, művelődési központot és könyvtárat avattak fel pénteken Balassagyarmaton. A mintegy 200 millió forintos költséggel épült intézményben helyet kapott egy 12 tantermes középiskola, valamint egy 400 adagos étterem és konyha. Szertárakat, s korszerű stúdiót is berendeztek az épületben. Jövőre tovább bővül, tornateremmel, színházteremmel és fedett uszodával egészül ki a város művelődési centruma.


Miért késik a gazdasági csomagterv - Képviselőcsoport ülés Balassagyarmaton

1989. szeptember 5., kedd
Balassagyarmaton tartotta ülését kedden az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja. A törvényhozók nehezményezték, hogy a korábban megszabott parlamenti napirenddel szemben a szeptember végi ülésszakon elmarad a többi között a kormány őszre ígért gazdasági stabilizációs csomagtervének előterjesztése. Ideje lenne már - hangzott el -, hogy a miniszterelnök véget vessen az egyre kockázatosabbá váló halogatásnak. A honatyák ugyancsak szóvá tették, hogy a jelenlegi parlament legitimitását egyre szélesebb körben és gyakrabban kétségbe vonják. A képviselők határozott állásfoglalást várnak el e kérdésben a Parlament vezetőségétől. A törvényhozók türelmetlenek a tekintetben is, hogy késik a kerekasztal megállapodása a párttörvényről és a választási törvényről. Ha ez a megállapodás továbbra is késik, fennáll annak a lehetősége, hogy a Parlament kénytelen feloszlatni önmagát, s akkor három hónapon belül választásokat kell kiírni.

Az ülésen tájékoztatásként elhangzott, hogy a köztársasági
elnöki intézmény bevezetéséről szóló törvény a
kerekasztal-tárgyalásokon közeledik a konszenzushoz. Ezért
elképzelhető, hogy ez a törvény - esetleg két ütemben - az őszi
parlamenti ülésszak elé kerül. Szóba hozták a ki- és bevándorlási
törvénytervezetet is, amelyből a többi között kiemelték, hogy a
törvénytervezet liberalizmusára jellemző: nem az állampolgárt,
inkább a hatóságot, az államot korlátozza. A ki- vagy bevándorlási
engedélyezés megtagadásának alig néhány okát jelöli meg.
Leszögezték, hogy a kormányzat nem kívánja emelni sem a világútlevél
kiváltásával járó, sem a ki- vagy bevándorlási kérelmekhez szükséges
illetékek jelenlegi árát. Rendkívül fontos javasolt változtatás,
hogy az érvényes útlevéllel való külföldi tartózkodás a mostani
maximális három hónappal szemben az útlevél érvényességének
lejártáig lehetséges, sőt amennyiben az útlevél lejár, az illetékes
követségi, illetve konzuli szerveknél újra és újra korlátozás nélkül
meghosszabbítható.

Egyéb problémákat tárgyalva a képviselőcsoport egyöntetűen és
határozottan tiltakozott az ellen a törekvés ellen, hogy a
lakásépítési-tatarozási hitelek kedvezményes kamatait visszamenőleg
felemeljék.


Az MSZMP salgótarjáni reformkörének állásfoglalása

1989. szeptember 6., szerda
Az MSZMP salgótarjáni reformköre
csatlakozva a szécsényi és balassagyarmati elvtársak tiltakozásához,
az alábbi állásfoglalást hozza nyilvánosságra.

Az MSZMP tagságának jelentős része a párt megújulását akarja.
Egyetértenek azzal, hogy fel kell számolni az eddigi bürokratikus, a
párttagság véleményét semmibe vevő irányítási modellt. Csak
demokratikusan működő, a nemzet sorsát kiemelten kezelő pártként van
esélyünk eredményesen részt venni az elkövetkező parlamenti és
helyhatósági választásokon.

Politikai ellenfeleink a jelenlegi helyzetben árgus szemekkel
figyelik az MSZMP minden lépését, így a kongresszusi előkészületeket
is. Eddig a városkörnyéki pártértekezletek, a küldöttválasztások
minden korábbinál demokratikusabban, a nyilvánosságot messzemenően
figyelembe véve történtek.

Mélységes megdöbbenést keltett viszont a párttagság jelentős
részénél a megyei pártbizottság legutóbbi döntése, amikor is a 49
pártbizottsági tag - akik többségét korábban választások nélkül
kooptáltak a testületbe - négy kongresszusi küldöttet ,,delegált,, a
tagság, a pártértekezleti küldöttek véleményének kikérése nélkül az
októberi történelmi jelentőségűnek ígérkező pártkongresszusra.

A fenti - zárt ülésen született - döntés mögött joggal
tételezhető fel sanda szándék, és ellenzik a kialakulóban lévő
pártdemokrácia elveivel. Olyan módszer, amelyet a jelenlegi
helyzetben nem lehet súlyos presztízsveszteség nélkül alkalmazni.

A megyei pártbizottság akkor cselekedne helyesen, ha etikátlan,
súlyos károkat okozó politikai tévedését beismerné, és döntését
semmisnek nyilvánítaná. A meglévő helyekre a szeptember 23-i
pártértekezletnek kellene többes jelöléssel, titkos szavazással
kongresszusi küldötteket választani.


Az ellenzék fogjon össze a választási győzelemért - SZDSZ programismertető nagygyűlés Balassagyarmaton

1989. szeptember 9., szombat
Programismertető nagygyűlést rendezett szombaton a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk zeneiskola zsúfolásig megtelt hangversenytermében a Szabad Demokraták Szövetsége. A nagygyűlésen Haraszti Miklós író, valamint Kőszeg Ferenc, az SZDSZ szóvivője szólt a szervezet egy évtizedes múltjáról, hányattatásairól, mai programjáról, feladatairól. Utalva az 1956-os népforradalom leverésére, az azt követő megtorlásokra, majd a Kádár rezsim megtévesztő társadalmi konszenzusára, az előadó a rendszer legnagyobb kártételét abban jelölte meg, hogy az emberekben megdőlt az eszmékbe vetett hit, s a népet, amely a rákényszerített helyzetben a lehető legkisebb rossznak a Kádár-rendszert tekintette, minden eszközzel elvonta, valóssággal leszoktatta a politizálásról. A fordulat a 80-as években ment végbe, amikor a hatalomnak be kellett ismernie gazdasági verségét, amelyet jelentős részben a politikai szabadságjogok hiánya okozott. Az MSZMP bomlásának felgyorsulása, a nép bizalmatlansága arra ösztönzi a Szabad Demokraták Szövetségét, hogy törekedjék olyan kormány alakítására, amelyet az MSZMP nem kompromittált. Ez lényegében a fundamentumában fekszik a szövetség választási programjának, valamint az a meggyőződése, hogy Magyarországnak el kell jutnia a Nyugathoz, oda, ahová ezer esztendeje megindult, s ahová az azóta megvívott forradalmakkal szüntelenül törekedett. Az SZDSZ minden néphatalmi, népuralmi eszköz felhasználásával olyan ideológiai megkötöttségektől mentes társadalmat akart, amelyben a piacgazdaság, a társadalmi demokratizmus uralkodik, miközben demokratikus törvényes garanciákkal egyszer és mindenkorra elejét veszik minden erőszakos visszarendeződésnek.

Kőszeg Ferenc beszédében a kerekasztal-tárgyalások körüli
alapvető problémákat, ellentéteket tette szóvá. Az egyik ilyen
kérdés az MSZMP pártszervezet jelenléte a munkahelyeken. Az SZDSZ
szilárd álláspontja, hogy sem az MSZMP, sem más párt szervezeteinek
nincs keresnivalója a munkahelyeken. Kifejtette a szövetség
álláspontját arról is, miért ellenzi az SZDSZ a köztársasági elnök
megválasztását népszavazás útján. Ez az eljárás - mondotta - a
parlamenttel egyenrangú ellenhatalmat teremtene, amely nem
erősítené, inkább bomlasztaná a parlamenti demokrácia kialakulását,
megerősödését.
Utalva a hatalmon lévő pártban végbemenő vitákra, a különböző
áramlatok közti ellentétekre, Kőszeg Ferenc rámutatott annak reális
veszélyre, hogy ezek az ellentétek, viták végül is a hatalmat
valóságosan gyakorló apparátussal kötött kompromisszumba torkollnak.
Ebben a bonyolult helyzetben az ellenzéknek bölcsességet kell
tanúsítania, folytatnia kell a tárgyalásokat az MSZMP
kongresszusáig, s azután is. A választási harcban pedig az ellenzéki
pártok, szervezetek, csoportosulások ne egymás ellen, hanem
egymással összefogva küzdjenek.


A Független Kisgazdapárt Nógrád Megyei Választmányának állásfoglalása

1989. szeptember 20., szerda
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Nógrád Megyei Választmánya 1989.
szeptemberi ülésén úgy határozott, hogy a Budapesten megalakult,
párton belüli Polgári Tagozathoz való csatlakozás jegyében
szeptember 22-én 17 órakor Balassagyarmaton a Vasutas Kultúrházban
megtartja első, nyilvános megyei toborzó gyűlését, politikai
fórumát.

A megyei gyűlés fő célja, hogy a megyében eddig megalakult öt
kisgazdapárti szervezet mellett minél több településen zászlót
bontson a nagymultú Kisgazdapárt, hogy célkitűzéseit, programját
Nógrádban is megismerjék a széles tömegek.

Külön tájékoztató hangzik el a szeptember 18-i háromoldalú
nemzeti kerekasztal egyezségéről, annak hátteréről, a Polgári
Tagozat progresszív szándéknyilatkozatáról.

A nyilvános gyűlés egyidejűleg üzenetet kíván intézni a
Salgótarjánban szeptember 23-án összeülő MSZMP megyei pártértekezlet
reformkommunistáihoz, támogatásunkról biztosítva törekvéseiket
abban, hogy a megyében minden fontos közéleti poszton adják át
helyüket az úgynevezett ,,politikai múmiák,,.

A gyűlés szónokai részletesen beszámolnak a FKGP országos intéző
bizottságának legutóbbi ülésén hozott azon döntésről is, amely a
földtulajdon visszaadásával kapcsolatos kisgazdapárti álláspontot
ismerteti.

Ezen a gyűlésen alakul meg a már szerveződő balassagyarmati
kisgazdapárti városi szervezet is. A gyűlés, a fórum szónokai: Dr.
Boross Imre, a politikai bizottság tagja, a párt
EK-tárgyalócsoportjának vezetője, pártfőügyész; Hardi Péter
református lelkész, főtitkárhelyettes és Faludi Sándor újságíró, a
párt országos intéző bizottságának tagja, megyei ügyvezető titkár.

A FKgP Nógrád Megyei Választmánya


A HNF Nógrád megyei elnökségének közleménye

1989. szeptember 22., péntek
A Hazafias Népfront újjáválasztott Nógrád megyei elnöksége szeptemberr 20-i üléséről az
alábbiakat hozza nyilvánosságra.

Október 6-a a magyar szabadságharc 13 tábornoka aradi
vértanúságának napja. A megyei elnökség a Balassagyarmatról indult
kezdeményezéshez csatlakozva javasolja, hogy a helyi
népfrontbizottságok e nap alkalmából a helyi társadalmi és egyházi
szervekkel közösen méltóképpen idézzék fel történelmünk gyásznapját.
A vértanúkra emlékezve kondítsák meg a harangokat, gyújtsanak
gyertyát a szabadságharc hőseinek sírjain, helyezzenek virágot a
48-as emlékművekre.

A megyei elnökség a közelgő október 23-ra gondolva úgy véli,
hogy e napon - a népfelkelésről megemlékezve - a megújulás
lehetőségeiről, a reformok továbbviteléről, annak támogatásáról
szóljunk. Legyen ez az erőszakmentesség napja. Mondjuk ki, hogy több
vért nem akarunk és a békés forradalmat támogatjuk.

Október 6-án és október 23-án jelentsük ki, hogy elég volt a
múltban hozott véráldozatokból, a nemzeti tragédiákból.


Országos csúcs női gyaloglásban

1989. szeptember 23. szombat
Szombaton Balassagyarmaton rendezték az Ipoly gyaloglógálát - remek eredményekkel. A nők 10 kilométeres versenyében az első négy helyezett a régi országos
csúcson belül ért célba, közülük a leggyorsabb a békéscsabai Rosza
Mária volt. Másodikként a régi csúcstartó, Szebenszky Anikó végzett.
A férfiak ennek a távnak a dupláját tették meg, a legjobb magyar,
Veréb Rudolf harmadik lett. - Eredmények:

nők, 10 km:
1. Rosza Mária (Békéscsaba) 46:29 p, új országos csúcs
(régi: Szebenszky Anikó, 47:52)
2. Szebenszky Anikó (DVTK) 47:01
3. Illés Ildikó (Békéscsaba) 47:07
4. Alföldi Andrea (Komló) 47:44

férfiak, 20 km:
1. Roman Mrazek (csehszlovák) 1:22:48 ó
2. Pavel Blazej (csehszlovák) 1:22:50
3. Veréb Rudolf (DVTK) 1:19:22+++


Az MSZMP Nógrád megyei pártértekezlete Salgótarjánban

1989. szeptember 23., szombat
A salgótarjáni városi sportcsarnokban 511 küldött részvételével szombaton rendezték meg az MSZMP Nógrád megyei értekezletét, amelynek elnökségében helyet foglalt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára is. A tanácskozás bizottságainak megválasztása után döntöttek arról, hogy a pártértekezlet két fordulós lesz. A második fordulóra az országos pártkongresszus után egy hónapon belül kell sort keríteni. A napirend ismertetése után Szalai László, az MSZMP megyei bizottságának megbízott első titkára tartott szóbeli kiegészítő előadást. A többi között felhívta a figyelmet arra, hogy a Nógrád megyei szénbányászat első leépítése során - 1968-ban és utána - a megye vezetői nem éltek a lehetőségekkel új iparágak telepítésére. Salgótarján és a megye iparszerkezete ezért lényegesen azóta sem változott, minek következményei ma is hatnak, s okozzák a megye jelenlegi gazdasági és politikai problémáit.

Szólva a pluralizmus elvének megvalósulásáról a megbízott első
titkár megemlítette, hogy először idegenkedve fogadták az új
pártok, mozgalmak politikai megjelentését, mára azonban kialakulóban
van egyfajta korrekt együttműködés. Ami viszont aggodalomra ad okot:
az MSZMP szervezeteiben megnőtt a közömbösség, aminek minden
eszközzel nagyon gyorsan elejét kell venni.

A vitában felszólaló Horváth István múzeumigazgató hangsúlyozta,
hogy a pártban fellelhető problémák megtalálhatók a társadalomban
is, s ezért ezeket együtt kell vizsgálni és megoldani. Hangsúlyozta,
a kiút keresésében iránytű a reform akarása, a demokrácia,
nemzetközi függetlenségünk és a nemzetközi szolidaritás. Kotroczó
János, a Bátonyterenyei Városgazdálkodási Üzem dolgozója a pártállam
maradványainak mielőbbi felszámolását sürgette. Forgó Imre, az MSZMP
balassagyarmati városi első titkára ugyanakkor óvott azoktól a
szélsőségektől, amelyeket a polgári restauráció felé viszik az
országot. Devcsics Miklós a megyei pártbizottság nemrég lemondott
első titkára kiemelte, hogy az MSZMP Központi Bizottsága több
helytelen határozatával megzavarta a helyi pártmunkát, s többek
között ezért vallott kudarcot az a törekvés is, hogy a pártban
egységet teremtsenek.

Nincsenek megjegyzések: